Igen, újra itt! :) Örülök, hogy újra itt lehetek veletek! <3
Remélem mindenkinek jól sikerült a Halloween! :)
Ma újra párhuzamokkal várlak titeket, jövő hétre pedig egy újabb meglepetést tartogatok! :) Úgyhogy, kezdjünk is bele!
Már az is megfigyelhető párhuzamként, hogy csak hitték.
Figyeljétek meg az arcukat! Ugyan olyan kétségbeesettek! Ugyan úgy letérdelnek! És mind a kettejük arcán ott van a pánik, kétségbeesettség egy csipetnyi reménnyel.
Honnan veszem a reményt? Valka is azért püföli a jéghegyet mert úgy gondolja van remény, ahogy Pléhpofa is azért pásztázza a sárkányt. Meg van olyan ember aki túlélte a zuhanást és a fagyást is. Nem azt mondom, hogy ilyen szinten, de... úgy érzik van remény!
Meg hitetlenkednek. Látszik az arcukon: nem hiszik el, hogy ez megtörtént. Nem merik elhinni!
Na meg szerintem nem csak én vettem észre, hogy nem lehetett valami kényelmes oda letérdelni! Pléhpofa alatt kövek, Valka alatt pedig apró szilánkok vannak. De nem úgy látszik, mint akit ez zavar.
Látszik, hogy nagyon szeretik Hablatyot és nem csak a családfa miatt! Pléhpofának ő volt az egyetlen, ahogy ebben a helyzetben Valkának is. (Mert az 1.-n Pléhpofa halottnak hitte Valkát és csak a fia volt Hablaty. A 2.-nál pedig Pléhpofa halt meg és Valkának is Hablaty jelentette a családot!) És nem lehet valami jó érzés a szűk családból elveszíteni valakit, főleg a saját fiadat/lányodat! A szülők tudják! (Én nem vagyok az, csak nekem is mesélték.)
Bocsánat, hogy ez a cikk kicsit szomorúra sikeredett, de most ehhez volt ihletem!
Ha valamit kihagytam, és ti észrevettétek a hiányosságot, vagy nektek van észrevételetek írjátok hozzászólásba! :)
De boldogság-csinálóként gondoljatok a jövő heti meglepire! Dolgozok rajtuk és megpróbálom a legérthetőbben leírni minden egyes mondatomat! :)
Jó éjszakát, sziasztok! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése